Arany
Háromszög
A gazdasági folyamatok elemzésével foglalkozó kutatók tíz éve figyeltek fel
arra, hogy a közép-európai régión belül kiemelten gyors gazdasági fejlődés jellemzi
a Bécs-Győr-Pozsony által határolt háromszög alakú területet, melynek alapvonalát
az M1 (E 60-E75) autópálya alkotja, azóta egyre gyakrabban jelölik ezt a területet
az Arany Háromszög megnevezéssel. A gyors fejlődés hátterében a terület régi,
szilárd ipari kultúrája mellett az a földrajzi sajátosság húzódik meg, hogy
ez az európai közlekedés egyik "szerviz alagútja", az észak-déli és
kelet-nyugati közúti fővonalak ( E 60, E 65, E 75 )mellett a meghatározó európai
vízi út, a Duna jóvoltából.
A magyarországi részterület (Győr-Moson-Sopron megye északi része) az ország
leggazdagabb és leggyorsabban fejlődő vidéke. Győr - az Arany Háromszög keleti
csúcsa - különösen fontos szerepet játszik a terület fejlődésében. Ennek a 130
ezres (agglomerációs gyűrűjével együtt 200 ezer fős) városnak egyedülálló sajátossága,
hogy innen kiindulva egy órás távolságon belül autópályán három főváros érhető
el, s hogy több mint tízmillió ember (Ausztria, Szlovákia és Magyarország viszonylag
módosabb polgárai) él ezen a körön belül.
Természetes, hogy Győr és környéke a beáramló külföldi tőke kiemelt célpontjává
vált. Sorra létesültek a korábbi szocialista nagyvállalatokból létrejött vegyes
vállalatok mellett zöldmezős beruházással a multinacionális vállalatok, és némi
késéssel a közepes és kis beszállító vállalatok is. A Győrött bejegyzett cégek
száma 12 év alatt 314-ről 6500-ra nőtt. A gyors fejlődésnek, növekedésnek tudható
be, hogy Győr területén ma már kevés a betelepülési lehetőség, az új ipari,
kereskedelmi illetve szolgáltatást nyújtó létesítmények a városon kívül az agglomerációs
gyűrű főútvonallal érintkező területein keresnek letelepülési lehetőséget.
Az Arany Háromszög keleti csúcsát nem csak az ipari-gazdasági fejlődés teszi
igen értékessé, ez a központja a viszonylag magas egy főre jutó GDP-vel és magas
jövedelemmel jellemezhető poszt-szocialista területnek. Ezekhez az adottságokhoz
viszonyítva mind a kereskedelmi mind a logisztikai-szolgáltatási ellátottság
fáziskésésben van, ami feszített ütemű fejlesztést indukál, különösen, ha a
gönyűi kikötő és a péri repülőtér fejlesztése a tervezett ütemben halad. A szlovákiai
változások, az EU-hoz való közeledés további lendületet adhat annak az erőteljes,
szinte turbulens gazdasági áramlásnak, amelynek központja az Arany Háromszög
keleti csúcsa.