Arany Háromszög

A gazdasági folyamatok elemzésével foglalkozó kutatók tíz éve figyeltek fel arra, hogy a közép-európai régión belül kiemelten gyors gazdasági fejlődés jellemzi a Bécs-Győr-Pozsony által határolt háromszög alakú területet, melynek alapvonalát az M1 (E 60-E75) autópálya alkotja, azóta egyre gyakrabban jelölik ezt a területet az Arany Háromszög megnevezéssel. A gyors fejlődés hátterében a terület régi, szilárd ipari kultúrája mellett az a földrajzi sajátosság húzódik meg, hogy ez az európai közlekedés egyik "szerviz alagútja", az észak-déli és kelet-nyugati közúti fővonalak ( E 60, E 65, E 75 )mellett a meghatározó európai vízi út, a Duna jóvoltából.

A magyarországi részterület (Győr-Moson-Sopron megye északi része) az ország leggazdagabb és leggyorsabban fejlődő vidéke. Győr - az Arany Háromszög keleti csúcsa - különösen fontos szerepet játszik a terület fejlődésében. Ennek a 130 ezres (agglomerációs gyűrűjével együtt 200 ezer fős) városnak egyedülálló sajátossága, hogy innen kiindulva egy órás távolságon belül autópályán három főváros érhető el, s hogy több mint tízmillió ember (Ausztria, Szlovákia és Magyarország viszonylag módosabb polgárai) él ezen a körön belül.

Természetes, hogy Győr és környéke a beáramló külföldi tőke kiemelt célpontjává vált. Sorra létesültek a korábbi szocialista nagyvállalatokból létrejött vegyes vállalatok mellett zöldmezős beruházással a multinacionális vállalatok, és némi késéssel a közepes és kis beszállító vállalatok is. A Győrött bejegyzett cégek száma 12 év alatt 314-ről 6500-ra nőtt. A gyors fejlődésnek, növekedésnek tudható be, hogy Győr területén ma már kevés a betelepülési lehetőség, az új ipari, kereskedelmi illetve szolgáltatást nyújtó létesítmények a városon kívül az agglomerációs gyűrű főútvonallal érintkező területein keresnek letelepülési lehetőséget.

Az Arany Háromszög keleti csúcsát nem csak az ipari-gazdasági fejlődés teszi igen értékessé, ez a központja a viszonylag magas egy főre jutó GDP-vel és magas jövedelemmel jellemezhető poszt-szocialista területnek. Ezekhez az adottságokhoz viszonyítva mind a kereskedelmi mind a logisztikai-szolgáltatási ellátottság fáziskésésben van, ami feszített ütemű fejlesztést indukál, különösen, ha a gönyűi kikötő és a péri repülőtér fejlesztése a tervezett ütemben halad. A szlovákiai változások, az EU-hoz való közeledés további lendületet adhat annak az erőteljes, szinte turbulens gazdasági áramlásnak, amelynek központja az Arany Háromszög keleti csúcsa.